Ninja Blade és FEAR 2 /demo/

Nem volt délelőtt különösebb kedvem semmihez, arra sem vett rá a lélek, hogy folytassam a Prince of Persia – Epilogue-ot, úgyhogy inkább lerántottam két olyan demót, amikre egy ideje már kíváncsi vagyok. Btw, xbox live-ról (idehaza) délelőtt a legérdemesebb letölteni, fényévekkel gyorsabb, mint délután vagy a kora esti órákban. Naszóval a bejegyzés címében szereplő két játék lett kipróbálva, méghozzá azért ez a kettő, mert a pozitív kritikák hatására elkezdtem a megvásárlásukon gondolkozni. Az egyik demó megerősített a terveimben, a másik meg nem igazán, sőt…

FEAR 2

Nem játszottam az első résszel, de állítólag nem is feltétlen muszáj ahhoz, hogy az ember élvezze a másodikat. Egy horror-FPSről van szó, melyben egy titkozatos nő szelleme, Alma (tudjátok a Szomszédokból a pultos csaj ;D), riogatja a jónépet. A demo pályája egy szarrábombázott városban játszódik, azon belül is egy kórházban (legalábbis azt hiszem az volt). Leginkább ellenséges katonákkal kell küzdeni, akik meglepően okosan harcolnak és ezer százalékosan kihasználják a fedezékeket.
Időnként látomások törnek az általunk irányított kommandósra, melyek igencsak bizarr képi világgal bírnak és ténylegesen ijesztőek. Néha feltűnnek mindenféle szellemek és maga Alma is, aki erősen emlékeztet Sadakóra (gyk.: http://en.wikipedia.org/wiki/Sadako_Yamamura). A tűzharcok roppant élvezetesek és véresek, érdekességként lehet megjegyezni néhány dolgot: itt is jelen van az időlassítás, ami nagyon komoly segítség a túlerővel szemben; a mai trendtől eltérően itt nem gyógyuljuk vissza a sérüléseket hanem, mint ahogy a régi szép időkben, medikitteket kell gyűjtögetni; itt is vannak mechafight.
Hangulatos és ténylegesen horrorisztikus játék a FEAR2, ha majd kicsit lemegy az ára, akkor valószínűleg beruházok rá.

Ninja Blade

A gamer365-ön igencsak dícsérték, nekem viszont nagy csalódás volt. Mondjuk ez betudható annak, hogy ezek a japános gizdulós aprítós játékok (pl.: Ninja Gaiden, DMC) nagyon nem szoktak bejönni, és már az is egészen biztos, hogy nem a Ninja Blade fogja velem megszerettetni a műfajt (talán majd a Bayonetta). Amúgy maga a játék egyáltalán nem rossz, a grafika nagyon jó, a jelenetek iszonyatosan dögösek, földbedöngölős a koreográfia. A történet mondjuk a szokásos gagyi, de nem itt vérzett el nálam a dolog. A probléma ott kezdődik, hogy iszonyatosan sok a QTE (múltkor kaptam egy mailt, hogy mégis mi az a QTE amit mindig irogatok, szóval: http://en.wikipedia.org/wiki/QTE), amiket már egy kicsit kezdek unni, itt meg kimondttan erőltetik őket. Ez amúgy elég nagy öngól volt a részükről, mert ahelyett, hogy az ember a dögös animációkra figyelne, inkább arra koncentrál, hogy X-et vagy Y-t kell nyomni a következő másodpercben. A másik fő bajom az volt, hogy a játék konkrétan unalmas. Ugyan az akciók látszólag változatosak, de mégis monotonnak éreztem őket és némelyik feladat nagyon el lett nyújtva (pl. a bossfight).
Summázva a dolgokat: a Ninja Blade nem az én játékom, akinek viszont bejön a műfaj, az nyugodtan próbálja ki.

EDIT:
Kiakasztottam a PoP Epilogue-ot is. Hát őszintén ekkora szarral még nem játszottam xbox 360-on. Hülyeség volt letölteni 800 pontért ezt a DLC-t, mindenki óvakodjon tőle! Ez a +1 helyszín teljesen más, mint a fő játék, ezúttal nem szabad területen, hanem egy földalatti templomban kell kinlódni. Ez ugyan közelebb áll a klasszikus PoP-hoz, de igazándiból arra volt jó, hogy sokkal olcsóbbért lehessen összegányolni a pályát.
A történet ott folytatódik ahol a fő játék abbamaradt, a történetet ez sem zárja le, sőt igazándiból semmit nem tesz hozzá. Inkább elvesz belőle: Elika egy idegesítő picsa lett, aki csak angsztolni képes (mondjuk amin átment ezen annyira nem csodálkozom, de akkor is idegesítő).
Maga a pálya… hát… ratyi. SOKKAL többet kínlódtam vele, mint bármikor az alap játékban. Tény, hogy nehezebb lett, de igazándiból ezt úgy hozták össze, hogy most már pofátlanul hosszú részeket kell újra meg újra megcsinálni és ezeknél a siker 70%-ban a vakszerencsén múlik, ugyanis töksötét van mindenhol, az ember nem látja hová ugrik. Ezúttal úgy kéne végigvinni a cuccot, hogy Elika csak hússzor ment meg minket (a fő játékban százat lehetett hibázni az acsiért, az simán meglett), na ezt kb. tíz perc alatt össze is hoztam, szóval erről az achievmentről lemaradtam.
Még fikázhatnám hosszasan ezt a DLC-t (a harcok is iszonyatosan önismétlőek és unalmasak), de nincs kedvem hozzá. Gagyi az egész, kerüljétek el messziről (amúgy megnéztem, ps3-ra is kijött).

P.S.: 814.-ik vagyok a 190 ezer PoP játékos achievment ranglistáján B)