Star Wars: The Force Unleashed – Ultimate Sith Edition

2008-ban, már lenyomtam egyszer a Force Unleashed-et, akkor még ps2-őn. Már akkor is sejtettem, hogy lesz még közöm ehhez a címhez. Mikor tavaly, 2009-ben, vettem egy xbox360-at, egyből felmerült, hogy kéne rá egy dögös Star Wars játék, ám a vásárlás sokáig váratott magára. Aztán valamikor ősszel fülembe jutott, hogy hamarosan lesz új release a játékból, budget árfekvésben (ami nálunk még mindig ~8-10 ezer forint), extrákkal jócskán megpakolva. Javasoltam barátnőmnek, hogy akár lehetne ez a karácsonyi ajándékom… :DDDD

És láss csodát! Tényleg ez lett! Szóval újra belevetettem magam ebbe az őrületes jedi aprításba. Az élmény nagyjából megegyezett azzal amit még ps2-őn átéltem (bővebben: ITT), a fő újdonság természetesen a dögös grafika volt. Persze 2009-ben számos ennél látványosabb játékhoz is volt szerencsém (Gears2 és RE5, csakhogy a kettő legsúlyosabbat említsem), de azért a látványvilág még mindig ütős. Főleg a legelső pályán, amin még Darth Vadert irányíthatjuk. Sajnos a grafika, a hangulat és a zene mellett a játék még mindig szenved a számos bugtól (bár már nem annyira tragikus a helyzet mint amikor 2008-ban megjelent az eredeti kiadás), az ütközés detektálás továbbra is csapnivaló (az ugrálós részektől az ember agyfaszt kap, mert minden felületen elcsúszik a karakterünk) és a mesterséges intelligencia is rémes.
Szerencsére még ezek együtt sem képesek teljesen tönkretenni a játékélményt. Egyszerűen szórakoztató egy megszállott őrjöngő sith tanonc bőrébe bújni, aki a szemünk láttára lesz egyre erősebb és félelmetesebb. Remek móka megerősödve visszatérni a korai pályákra és az új képességekkel szétszopatni az egykor komolynak tekinthető ellenfeleket. Apropó, ellenfelek! Van néhány típus ami valami félelmetesen idegesítőre sikeredett. A melák szürke vagy a jetpack-es rohamosztagosok, a felúciai törzsfők meg néhány főellenség egyszerűen mocsok csalók. Nem arról van szó, hogy nem lehet őket leverni, hanem arról, hogy minden támadásuk kiüt vagy lebénít, ráadásul a lövéseik szinte mindig betalálnak. A játékot sith warrior fokozaton nyomtam (ez a normál nehézségnek felel meg), nem volt kiemelkedően nehéz, de pár helyen már-már a falat kapartam kínomban (khm-khm csillagromboló leszedése). Azért majd teszek egy próbát a nehezebb szinteken is.

Pár szót a bónusz tartalmakról. A csomag két DVD-s, a másodikon (igazából egyiken sincs semmi jelzés, hogy pontosan mi is van rajta) megtalálható a három DLC, nevezetesen a Jedi Templom pálya, és kettő olyan pálya ami a klasszikus trilógiák idejébe visz el minket, de az események úgy alakulnak, hogy Starkiller átvette Vader helyét az Uralkodó oldalán. A Tatooine pályán a két droidot keresgéljük, megfordulunk a sivatagban, Jabba palotájában és végül Mos Eisley űrkikötőjében magával Obi-Wan Kenobival kell megküzdeni. A Hoth bolygós küldetés végén pedig végül Luke Skywalkert is fénykard élre hányhatjuk. BRUTAL EPIC WIN!
Ráadásként jár a csomaghoz az összes bónusz skin, ami jópofa dolog, de semmi komoly. A három extra küldetés (a Hoth pálya xboxon csak eme csomag tartalmaként elérhető, letölteni még nem lehet, ami olyan szempontból gáz, hogy emiatt még acsik sem szerezhetők benne) egyenként olyan 30-40 perc extra játékidőt adnak, ami nem túl sok. Bár maga az alap játék is lenyomható egy laza délután alatt.

Szóval összességében olyanoknak ajánlanám ezt a csomagot, mint amilyen én is voltam: valamilyen oknál fogva eddig kimaradt a TFU, és be szeretnék pótolni. Az ilyen egyéneknek remek választás a Sith Edition, de akinek már megvolt az alap játék, esetleg már valamelyik DLC is, annak nem érdemes újra beruházni rá.